A temporomandibularis izület rendellenességek kvalitatív és kvantitativ vizsgalata ultra hang segírségével Juvenile Idiopátiás arthritisbeen (JIA) szenvedó betegek esetében

Célkitűzés: Bemutatni az ultrahangos (UH) vizsgálat diagnosztikai jelentőségét a temporomandibularis ízületi (TMI) elváltozások kimutatásában juvenilis idiopátiás arthiritsben (JIA) szenvedő betegek esetében és kvantifikálni a különböző léziókat. Módszer: A vizsgálat során 46 (39 lány, 7 fiú) 6-25 éves JIA-ban szenvedő beteg ultrahangos vizsgálatát követően értékeltük a TMI elváltozásokat. A radiológus General Electric LOGIQ E9 ultrahangos készüléket lineáris transzducerrel alkalmazott különböző (9-18 MHz) frekvenciatartományon. Longitudinális és transzverzális nézetű képek a TMI elváltozásait mutatják, illetve a videók a condylus mozgását szemléltetik szájnyitás közben. Eredmények: A vizsgált 7 (15,20%) beteg esetében nem volt kimutatható TMI érintettség, míg 39 (84,80%) esetben egy, vagy több elváltozást is kimutatott az ultrahang: condylus irregoláris forma (26 beteg, 56,52%); condylus csökkent transzlációs mozgás (18 beteg, 39,13%); ízfelszín ellapulás (16 beteg, 34,78%); ízfelszíni kiemelkedés (13 beteg, 28,26%); ízületi tok megvastagodás (10 beteg, 21,74%); incisura vagy erosio condylus felszínén (4 beteg, 8,70%); ízületi folyadékgyülem (3 beteg, 6,52%); osteofita (1 pz, 2,17%). Következtetés: A juvenilis idiopátiás arthiritsben (JIA) szenvedő betegek jelentős részénél ultrahang segítségével sikerült kimutatni és vizsgálni a különböző TMI elváltozásokat, amiket még azelőtt is kimutathatjuk, mielőtt irreverzibilissé válnának, illetve a már kialakult elváltozás megfigyelésére ad lehetőséget.

Aim: The aim of this work was to demonstrate the usefulness of the ultrasound examination for the detection of temporomandibular joint (TMJ) alterations in patients with Juvenile Idiopathic Arthritis (JIA) and quantify these lesions. Materials and methods: 46 JIA patients (39 females and 7 males), were screened by TMJ ultrasound in order to assess alterations related to JIA. The examination was performed with a General Electric LOGIQ E9 scanner, using linear transducers with variable frequencies (ranging from 9-18 MHz). Longitudinal and transversal view were obtained and the dynamic videos can be examined to follow the condylar movements from closed to open mouth position. Results: In 7 patients (15,20%) no alterations were detected, while in 39 patients (84,80%) one or more alterations were evidenced. These unilateral or bilateral alterations were: irregularity of the condylar profile (26 pts, 56,52%); reduced condylar translation (18 pts, 39,13%); flattening of the condyle (16 pts, 34,78%); condylar prominence (13 pts, 28,26%); thickening of the joint capsule (10 pts, 21,74%); condylar notch or erosion (4 pts, 8,70%); joint effusion (3 pts, 6,52%); osteophyte (1 pt, 2,17%). Conclusions: The ultrasound examination has allowed to analyze the type and frequency of these lesions confirming that the condylar alterations are very frequent in young patients with JIA and can be identified at an early stage of the disease. Thus we can start treatment before symptoms become irreversible.