A temporomandibularis izület képalkoto eljárásai külӧnӧs tekintettel az ultrahangra Juvenile Idiopátiás arthritisben

Célkitűzés: Bemutatni az ultrahang (UH) vizsgálat szerepét a temporomandibularis ízület (TMI) korai elváltozásainak detektálásában juvenilis idiopátiás arthritisben (JIA) szenvedő betegek esetében. Módszer: A vizsgálatba 130 JIA-ban szenvedő beteget vontunk be 2013-2015 időszak alatt. A temporomandibularis ízület érintettségét klinikai vizsgálattal, ultrahang és CBCT képalkotó eljárások segítségével ítéltük meg. Az ultrahang segítségével nyert statikus és dinamikus képeket illetve videokat összevetettük a CBCT vizsgálat eredményeivel. Eredmények: Ultrahang segítségével számos TMI eltérés kimutatható JIA betegek esetében: a condylus pozíciójának eltérése a fossa glenoideában, discus dislocatio, osteofita, synovitis, ízületi folyadékgyülem, erosio, a condylus transzlációs mozgásának csökkenése. Az ultrahangos vizsgálat során csupán az ízület laterális felszíne érhető el, míg a mediális felszínét nem láthatjuk. Következésképpen szükség lehet CBCT felvételre, hogy teljes képet kapjunk. Gyermekek esetében a gyors vizsgálati idő is jelentős előnyt jelent. Következtetés: Eredményeink alapján megerősítést nyert az ultrahangos vizsgálat indikációja és hasznossága JIA-ban szenvedő betegek TMI elváltozásainak felismerésében. Mivel gyakori a tünetmentesség, a korai diagnózis és az utánkövetés alapvető fontosságú. Az ultrahang mivel nem ionizáló sugárzás, gyermekek esetében kiemelt szerepet kellene kapnia a gyakran irreverzibilis ízületi elváltozások korai felismerésében. Az MRI vizsgálat ma is a gold standard a TMI pontos vizsgálatában, de a hozzáférhetősége, magas költségei, illetve a hosszadalmas vizsgálati idő miatt gyermekek esetében csak ritkán teszi lehetővé a vizsgálatot.

Aim: Evaluate the usefulness of ultrasound examination in suspecting temporomandibular joint (TMJ) alterations in young pts with Juvenile Idiopathic Arthritis (JIA). Materials and methods: 130 patients with JIA have been assessed for the period of 2013-2015. The TMJ involvement was evaluated through clinical examination, CBCT and high resolution ultrasound examination. Images and dynamic ultrasound videos were compared with the results of the CBCT. Results: Various alterations of the temporomandibular joint have been detected in pts with JIA: irregular position of the condyle in the fossa glenoidea, disc dislocation, osteophyte, synovitis, joint effusion, erosion, translational asymmetry. Only the lateral part of the TMJ could be reached with the ultrasound examination therefore it could be necessary to have the CBCT exam. An important advantage is the short examination time in the case of small children. Conclusions: While MRI is the gold standard in the diagnosis of TMJ alterations, the higher costs, the availability and the long examination time cannot allow the use in everyday clinical practice in the case of small children. TMJ involvement is often asymptomatic and consequently overlooked therefore the early detection is particularly important. Since ultrasound does not use ionizing radiation, does not require sedation, the utility of the ultrasound may increase and could be suggest as a screening tool in everyday clinical practice.